Látnivalók - Gödöllő

Település:
Pest megye, Gödöllő

Gödöllői Királyi Kastély

Ferenc József és Sisi, majd Horthy Miklós is töltött időt az ország legnagyobb barokk kastélyában. A korhű szobákban ma kiállítást és előadásokat nézhetünk meg, de érdemes a kertet is bejárni.

A gödöllői kastély története

A XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott: Mayerhoffer András tervei alapján ekkorra készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. Ebben az állapotában láthatta a kastélyt Mária Terézia királynő, aki 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn.

Ezt követően Grassalkovich I. Antal élete végéig több szakaszban folytatta a kastély bővítését és átépítését. A kettős U-alakú épületben fia, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakított ki barokk kőszínházat. Unokája, Grassalkovich III. Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfi ága. A leányágon tovább öröklődő birtokot a kastéllyal együtt 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) adta el 1864-ben egy belga banknak.1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Erzsébet királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc Józsefet a trónon követő IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918 október 26-án. 1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le. Bár az épület maga nem szenvedett károsodást, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. Ezek a méltatlan hasznosítási formák az elkövetkező évtizedekben a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemeként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a kastély első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.

1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

A gödöllői kastély története a kezdetektől napjainkig.

A GRASSALKOVICHOK KORA

A kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába.

A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich I. Antal (1694–1771) tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt Mária Terézia trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború (1740–48) idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt 1748 és 1771 között. Grassalkovich I. Antal, mint a százötven évig tartó török hódoltság utáni zavaros birtokviszonyok rendezésével foglalkozó bizottság (Neoacquistica Commissio) elnöke, az állami kincstár mellett saját birtokait is tervszerűen gyarapította. Gödöllő egy 135.000 holdas birtok központja volt, amely mellett még további öt uradalommal rendelkezett. Grassalkovich a saját birtokain 33 templom és rendház építését, illetve felújítását támogatta. Így többek között a Gödöllővel határos máriabesnyői templomét is, ahová kapucinus szerzeteseket telepített le.
A kiállításon Grassalkovich I. Antalról és családjáról, valamint Mária Terézia királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag tekinthető meg. Ezek közül kiemelendők a családtagok kézjegyével ellátott dokumentumok, a ritkaságokat is magába foglaló éremgyűjtemény és a rokokó stílusú arany karkötő, amelyen Mária Terézia és az ő trónra jutása érdekében „életüket és vérüket” felajánló magyar nemesek láthatóak. Külön figyelmet érdemel az a gyönyörű, női udvari díszruha, amely eredetileg a XVIII. században készült, gazdag ezüst és arany díszítéssel.

A KIRÁLYI LAKOSZTÁLYOK

1867-ben kezdődött a gödöllői kastély második fénykora. A magyar állam által megvásárolt és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi időszakot 14 terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem.

    Az 1867-es felújításkor a királyi lakosztályok a főhomlokzati szárnyban kerültek kialakításra. Ennek középső egysége a fehér márványstukkóval burkolt, gazdagon aranyozott, rokokó stílusú díszterem, amely a bálok és a nagyobb létszámú fogadások, étkezések helyszíne volt. Közvetlenül innen nyílt I. Ferenc József lakosztálya, amely összesen négy helyiségből: dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobából állt. Berendezésükkor figyelembe vették a király óhaját, és ezért reprezentáció helyett inkább az egyszerűségre, kényelemre törekedtek. A faburkolat ekkor kukorica színű, a selyemtapéta pedig szürke volt, míg a bútorokat sárga bőrrel vonták be. A falakat vadásztrófeák és főként magyar festők tájképei, életképei díszítették. A kastélynak ebben az északi traktusában, a király lakosztálya mellett volt a kisebédlő és a tálalószobácska.
   A főhomlokzati szárny déli egységében alakították ki Erzsébet királyné lakosztályát, amelynek szobáit (szalon, írószoba, öltöző és háló) kívánságára kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A meglévő bútorzatot Bécsből, a K.u.K. Mobiliendepo-ból egészítették ki, neobarokk és neorokokó darabokkal. A szobákat virágok, porcelán tárgyak, életképek és családi fotók tették intimmé.
    A királyi lakosztályok jellemző, egyedi színeit 1876-ban Schönbrunn mintájára egységesen fehér, vörös és arany színek váltották fel. A kedvelt ibolyaszín csak a királyné földszinti szobáiban maradt meg. Ez a három helyiségből álló szalon az emeletről csigalépcsőn keresztül volt megközelíthető. A szobák előtt hangulatos veranda állt, ahonnan fából épített folyosó vezetett a lovardához.
   Mivel a gödöllői kastély eredeti berendezésből igen kevés maradt fenn, ezért a monarchia Magyarországáról is mesélő kiállításon a hazai egyházi és közgyűjtemények kapcsolódó darabjai, illetve a királyi pár máshonnan származó személyes tárgyai is láthatóak.

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKKIÁLLÍTÁS

A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, s máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás.

   Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: a felolvasószoba funkcióját töltötte be. Falain a legértékesebbnek és legjobban rekonstruálhatónak tartott, az 1830-as 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A bútorzaton belül kuriózumnak számít a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő. A jobb sarokban a királyné felolvasónője, Ferenczy Ida portréi és karosszéke látható.
    Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemel a tárlókban elhelyezett éremgyűjtemény. A falakon a királyné magyar udvarhölgyei közül Festetich Mária, Andrássy Gyuláné, Sztáray Irma grófnők és Senyey Pálné bárónő arcképe látható.
    Az utolsó teremben Erzsébet királyné halálát hírül adó újságlapok mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható válogatás. A terem központi eleme a fehér márványból készült mellszobor, Zala György alkotása.

A KASTÉLY 20. SZÁZADI TÖRTÉNETE

A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig.

A Gizella-szárnyban a XIX. század második felében a királyi gyermekek: Rudolf trónörökös, Gizella főhercegnő, majd később a kis Mária Valéria főhercegnő lakosztálya volt. A 2011-ben ebben a teremsorban megnyitott kiállítás első, sarokterme a kastély történetének játékos, interaktív megismerését szolgálja, számítógépes játékokkal és makettel és szép kilátással a kastély parkjára. A második terem Mária Valéria egykori szalonjának rekonstrukciója, a királyi gyermekekhez kapcsolódó relikviákkal. A további termek a kastély XX. századi történetének fontos korszakaival ismertetik meg a látogatót, bemutatva IV. Károly király és a Horthy-család itt töltött napjait, a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.
A kiállításon helyet kap az 1980-as években kezdődött, ma is folyó helyreállítási-állagmegóvási folyamat, valamint a soros európai uniós elnökség gödöllői helyszínének bemutatása is. A kastélyra jellemző gyönyörű enteriőrök mellett interaktív elemekkel is találkozhatnak a látogatók. A kiállítási vitrinek kihúzható fiókjaiban pedig különleges kincsek, fotók, sőt, tapintható tárlat bújik meg.

HABSBURG KÉPGALÉRIA

A Gizella-szárny emeleti folyosóját a Habsburg-család tagjait - Mária Teréziától Erzsébet királynéig - ábrázoló képgaléria díszíti.

    A Habsburg képgaléria különlegessége, hogy nem csak e korszak uralkodói, hanem a nagy tiszteletnek örvendő "nádori ág" tagjai és családtagjai is láthatóak.
    A Magyarországon egyedülálló bemutató alapját Stefánia özvegy trónörökösné, későbbi herceg Lónyay Elemérné hagyatéka adja, mely a Pannonhalmi Főapátság tulajdonában van.
   A képcsarnokot a Magyar Nemzeti Múzeum, A budapesti Történeti Múzeum és a Zirci Ciszterci Apátság gyűjteményébe tartozó festmények tovább gazdagítják.

Forrás: http://www.kiralyikastely.hu/